150 éves tapasztalatot szereztünk a telekommunikációban, de tudásunkat most is folyamatosan gyarapítjuk. Világszerte 14 piacon tevékenykedünk, és továbbra is folyamatosan bõvülünk. Bõ másfél évszázados múltunk legfontosabb állomásai:
Összekötjük Norvégiát a világgal
1853-ban épül ki az ország elsõ kábelvonala Oslo és Strommen között. Másfél évtized múlva Norvégia és Dánia között is létrejön az elsõ telekommunikációs kapcsolat. Mindezt Anglia követi: Bell 1877-ben elsõként mutatja be a telefonkészüléket, az évszázad utolsó évére pedig már külön törvénycikkelyt is követel magának a terület.

A műsorszórás kialakulása
A XX. század elejére már a legjelentõsebb halászközösségek is telefonon egyeztetnek a korábbi területsértések elkerülése érdekében. Az új készüléknek köszönhetõen a Lofoten halászat hamar 25%-os exporttöbbletet ér el. 1920-ban egy ma már megmosolyogtatóan robosztus telefonközpont épül meg Skien városában, Skandináviában elsõként. A Norvégia-Egyesült Államok vonal megépítésének idején megjelenik a rádió is, a II. világháború alatti híreknek már ez lesz az elsõszámú médiuma. Miközben a telefonközpontok száma tizenöt év alatt a hetvenszeresére nõ, V. Olaf király fennhatósága alatt elindul az állami televízió is.

A széleskörű elterjedés
A hatvanas évek második felében piacra kerül az elsõ hordozható telefon, vele együtt pedig az elsõ mobiltelefon-szolgáltató, az OLT. Eleinte a fõ probléma az volt, hogy mindenki hallotta a hálózaton történõ összes beszélgetést. A Norvég Távközlési Bizottság idõközben telekommunikációs szövetséggé alakul, a Norway Telecom alkalmazottjainak a száma pedig túllépi a 17 ezer fõt. Szükség is volt erre a rengeteg alkalmazottra, hiszen a háztartások több mint felében már volt telefon, ami komoly torlódásokat okozott a hálózatban.

A szatellit
A norvég távközlés az elsõ műhold csatasorba állításával 1975-ben átlépi a határokat. A telekommunikáció mindig a legnagyobb figyelemmel követi a különbözõ iparágak igényeit – szolgálataira elsõként az olajipar jelentkezett be. Négy évvel késõbb a telefonszolgáltatásért sorban állók száma eléri a százezret: a helyi telekommunikációs vállalat nem tud lépést tartani a növekvõ lakossági kereslettel. Egy 1981-es reklám már egyenesen aktatáskába szerelhetõ mini-irodaként mutatja be a telefont. Miután sikerül a telefonszolgáltatás automatizálása, és az ipar utoléri magát, az állam piaci liberalizációval vet véget a távközlési monopolhelyzetnek.

A GSM hálózatok robbanása
A kilencvenes években sosem látott technológiai fejlõdés megy végbe a világban. Ez elõször a mobiltelefonok elterjedésével érhetõ tetten. A Norway Telecommunications 1993-ban résztulajdonosként alakítja meg a Pannont Budapesten. Az egy évvel késõbbi lillehammeri téli olimpiát Mobiltelefon Olimpiaként emlegeti a nemzetközi sajtó: van, hogy egyszerre 25 ezer telefon működik.

A Telenor hajnala
A Norway Telecommunications 1995-ben Telenorra változtatja a nevét, és olyan új piacokon jelenik meg, mint Oroszország vagy Csehország. Ez idõ tájt indult világhódító útjára az SMS is. Egy évre rá berobban a köztudatba az internet, a Telenor közel kétmillió dollárt fektet be az infrastruktúra kiépítésébe, mely 400 ezer emberhez juttatná el a világhálót. Mindeközben Bangladesben indít beruházásokat a cég, illetve Oroszországban bevezeti a WAP hálózatot.

Az új évezred és a sikersztori
A Telenor úgy köszönti a kétezres éveket, hogy felköltözteti a norvég telefonkönyvet az internetre. A vállalat az ezután sorra köti nagy volumenű szerzõdéseit többek között a Norvég Egészségügyi Minisztériummal, a British Telecommal, a malajziai DiGi-vel. Ekkor szerez teljes körű tulajdont a Pannonban is. A cég a Comsat Mobilie Communications felvásárlásával a világ legnagyobb mobil szatellit szolgáltatójává válik. Miközben a telefonba épített kamerák, majd nemsokára a 3G technológia felforgatja a piacot, a Telenor folyamatosan új piacokon fejleszt. A globális egyenlet legújabb elemei Pakisztán, illetve a 2009-ben startolt indiai szolgáltató. Ez utóbbi mára 600 millió felhasználót fed le hét különbözõ körzetben.
